Ahogyan útjaink is épülhetnek aszfaltból, vagy akár betonból, úgy a járdáink is, azonban egyik sem tart örökké. A beton tartósabb, kevesebb javítást igényel, így hosszútávon költséghatékonyabb, de az aszfalt előnyösebb, mivel hibái könnyen javíthatók. Bármilyen alapanyag felhasználásával is készül egy járda, számolnunk kell azzal, hogy az idő vasfogai között repedezni fog és kátyúk keletkeznek rajta, melyekben a megálló, vagy beszivárgó víz még több mély, szerkezeti roncsolódást okoz. Sőt, még ha ezeken az utakon nem is nehézsúlyú járművekkel közlekednek, akkor is nagy forgalomnak vannak kitéve, ami szintén károsítja a felső szerkezetet. De mikor kell javítani, és mikor kell a teljes járdaszerkezetet cserélni?
A felmerülő problémák, vagyis a kátyúk, repedések és az egyenetlen felület életveszélyessé válhat egy nagyobb forgalmú járdán. Bármilyen kerekes közlekedési eszköz (roller, bicikli, kerekesszék etc.) fennakadhat rajtuk, vagyis a botlás során súlyos sérülést is szerezhet a használó. Nem csak a nagyvárosokban, hanem háztájakon, saját járdáknál is. Lényegében ezek a felületi hibák nem jelentenek mélyszerkezeti problémát, de idővel kiváltó okai lehetnek azoknak.
Hogyan döntsük el?
Minden esetben a kár mértékén múlik, hogy javítással, vagy teljes cserével oldható meg a probléma. Néhány kérdéssel körbejárható a válasz:
- A járdaszerkezet összedolgozott, vagy vannak lepattogott részei?
- A károkat a szabálytalan alapozás okozhatta?
- Csupán kopást, vagy töredezést látunk?
- Szerkezeti törést is látunk?
- Mennyi anyaghiányt látunk?
- Mennyi törést látunk?
Ha a hibát egyértelműen a rossz szerkezet, vagy a helytelen aláépítés okozza, feltétlenül újra kell telepíteni a teljes járdát. Ez jóval költségesebb, mint egy javítás, hiszen bontani kell és elejétől kezdve újra építeni. Amennyiben a probléma csupán felületi, akkor ez egyszerű javítással orvosolható. Aszfalt esetén költséghatékonyan, gyorsan és helyben újrahasznosítható a felszedett, repedezett anyag, betonjárda esetében viszont több napig is eltarthat egy javítás.
Szerkezeti problémák
Az esetek túlnyomó részében a helytelen telepítés okoz strukturális problémát. Vagyis, ezeknek a kiváltó okai: nem szenteltek kellő figyelmet az aljzat kialakítására, a mély alapra, tömörítésre, és a rétegelésre, ekkor pedig feszültség keletkezik, ami repedéseket eredményez. Emellett a nem szakszerű használat, vagyis a túlterhelés, a járda használatbavétele gépjárművekkel a szerkezet törését, vagy megnyomását okozhatja, ami szintén torzítja a sík felületet. Ha ezek nem kerülnek időben javításra, az időjárási viszonyok tovább rontják a helyzetet, de ez a dilatációs hézagok helytelen elhelyezésekor is olyan táguló-összehúzódó folyamatot eredményez, ami roncsolja a járda minőségét.
Javítsuk a járdát időben!
Repedések kialakulása: leggyakrabban a tágulás és az összehúzódás, vagyis a víz beszivárgása és megfagyása az, ami roncsolja a járdaszerkezetet, mivel ezzel nyomás keletkezik. Minél hamarabb kerül javításra a repedés, annál kevesebb költséget vesz majd igénybe, hiszen a további, elhatalmasodó károkat így elkerüljük. A darabos kátyúk azért alakulnak ki, mert állandó használatnak kitéve folytonos kopás éri a betonszerkezetű járdákat, melytől azok lemorzsolódnak, ami csúszásveszélyt jelent.
